Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az erdőgazdálkodásért az Ipoly Erdő ZRt. Felelős, a területen nem olyan rég történt vadásztársaság váltás, ami nem zajlott zökkenőmentesen. Kisebb mértékben feltüntek rabsicok illetve illegálisan kihelyezett vadászcsapdák amik a környező települések lakosait is veszélyeztették. A társaság a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén, amely a Cserhát és a Börzsöny hegység állami erdőterületeinek kezelését jelenti. Ennek a feladatnak stabil gazdálkodású ellátása hosszú szakmai múltra nyúlik vissza. Nem csak gazdasági partnerek számára nyújt elégedettséget a munkájuk, hanem a társadalom erdővel kapcsolatos közjóléti szerepét és igényeit is (ökoturisztika, pihenés, aktív rekreáció, erdei iskolák, tanösvények, erdei vasutak, források védelme stb.) teljes mértékben betöltjük Az Ipoly Erdő Zrt. erdőgazdálkodási tevékenysége során különféle termékeket állít elő. Nemcsak a hagyományos értelemben vett fa alapú termékeket, vagy például az erdősítések alapanyagaiként szolgáló csemetéket, hanem magát a komplex értelemben vett erdőt is. Ezt is a gondos és szakszerű munkánk eredményeként létrejövő különleges státuszú produktumként kezeljük.

Fatermékek:

• Rönk (Lemezipari, fűrész)

• Egyéb iparifa (Kivágás, oszlop, szőlőkaró alapanyag)

• Tűzifa (vastag, vékony) - megújuló energia Különböző fafajokból:

• kocsánytalan,

• kocsányos tölgy,

• bükk,

• cser,

• gyertyán

, • akác,

• egyéb kemény és lágy lombos fafajokból.

Szolgáltatások

A Gépjavító és Szolgáltató Üzem szolgáltatásai közé tartoznak a garanciális és egyéb szervizelések elvégzése, gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálata ("zöld kártya") és műszaki vizsgáztatása járműmárkától és típustól függetlenül, valamint akác, cser és tölgy tűzifa értékesítése darabolt, hasított és ölfa kivitelben. A Társaság 44.500 hektáron folytat tervszerű vadgazdálkodást. Évente mintegy 2500-2600 nagyvadat hoznak terítékre, melynek túlnyomó részét bérvadászok ejtik el. Három vaddisznós kertet üzemeltetnek, ahol nagyterítékű disznóhajtásokat szerveznek, melyekre egyre élénkülő kereslet mutatkozik. Emellett egy muflonkertet is működtetnek. Az ágazat árbevétele évi 130-140 millió forint. Az ágazat fő stratégiai célja az eredményes működés mellett, hogy csak olyan nagyvadlétszámot tartsanak fent, amely nem veszélyezteti az erdő ökológiai egyensúlyát és nem gátolja a sikeres erdőfelújítást. A vadászat szenvedély sport, szakma és gazdasági tevékenység egyidejűleg, melynek céljait, módszereit és kereteit a mindenkori politikai társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. A vadászat komplex tevékenység, amely a vadászható vadállomány fenntartását és hasznosítását egyidejűleg és egymástól elválaszthatatlanul hivatott biztosítani. A vadászat ugyanakkor a kultúra egyik speciális megnyilvánulási formája is, melynek a vallási szertartások kialakulásában éppúgy szerepe volt, mint a művészetek létrejöttében. A vadászat ma is ezer szállal kötődik a zenéhez, az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, mert egyrészt ihleti ezeket, másrészt folyamatosan a segítségüket kéri, hisz a vadászat végső soron az élet és a halál csodás misztériuma, ami a művészetek segítsége nélkül aligha lenne értelmezhető. A vadászat egy sajátos életforma és önként vállalt felelősség, mely a vadász és a vad, a vadász és a természet, valamint a vadászok és a nem vadászok sokszínű és bonyolult kapcsolatrendszerének egészére kiterjed. A vadászat modern világunk egyik legellentmondásosabb tevékenysége, hisz számos faj végveszélybe kerülne a vadászok erőfeszítése nélkül, ugyanakkor az is tény, hogy a vadászat maga is a veszélyforrások egyike. A vadászat tehát a társadalom számára egyszerre kényszer és engedmény, melyet a jog engedélyez és az etika fogadtat el. A vadászat velejárója a vadászkutya, köztük nem egy őshonos fajta is található, mint például a Magyar Agár, illetve az agár fajtacsoport összes képviselője is igen jó vadászkutya. Ám sajnos a magyar törvények tiltják az agarakkal való vadászatot. Ez az Északi területekre mint a Börzsöny vagy a Dunakanyar nem is jellemző, az utóbbi pár évben csak egy esetről lehetett hallani hogy illegálisan vadásztak agarakkal. Jellemzően a Nyugati területeken de legfőképpen keleten az alföldön elterjedtek az illegális vadászatok, a rapsicok (engedély nélküli vadászok) legtöbbször nem is minden esetben fajtatiszta kutyákkal hanem úgynevezett lurcherekkel vadásznak. A lurcher egy olyan keverék kutya fajta amelynek egyik szülője az agarak fajtájába tartozik, és rendelkezik az agarakra jellemző vadászathoz szükséges előnyös genetikai tulajdonságokkal, megfelelő felépítéssel. Sajnos a rapsicokat és az illegális vadászatot ezeken a területeken nehéz visszaszorítani, mert a rapsicok igen nagy figyelemmel és körültekintéssel tevékenykednek. Bár az agaras vadászat tilos Magyarországon, külön az őshonos magyar agárnak megfelelő engedéllyel szervezhetnek speciális körülmények között vadászatokat, illetve a többi agárfajta is kiélheti ösztöneit az itthon rendezett futóversenyeken. Magyaroszágon két működő pálya található egy Nyugatra, Rábapatonán és egy Északon, Isaszegen. Az agár tenyésztő és tulajdonos közösség egy igen szűk szubkultúra, versenyeik amatőr szinten zajlanak mivel nincsen megfelelő létszám és tőke ahhoz hogy olyan profi versenyeket lehessen szervezni mint a Nyugati fejlett országoké. Viszont igenis úgy tűnik hogy az agarak igen jó turista csalogatók, és ez a Börzsönyre illetve a Dunakanyarra igazán jótékony hatással is hathat.