Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar (kultúrtáj) szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. Fekvése A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel. Természeti adottságok A Duna áttöréses völgyre jellemző, változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok, természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport lehetőségei együttesen alkotják természeti értékeit. A tájegység közlekedése jónak mondható. A 2-es főközlekedési út (Budapest – Parassapuszta nemzetközi tranzit forgalmat is lebonyolít. A 11-es út (Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom), illetve a 12-es út (Budapest – Vác – Nagymaros – Szob a Duna jobb és bal partján haladnak. A terület vasúti közlekedését a (Budapest – Vác – Szob) villamosított fővonal, a (Budapest -Esztergom) mellékvonal, illetve a Budapest – Szentendre HÉV elővárosi vasút biztosítja. Ezen kívül a sűrűn közlekedő helyközi autóbuszokkal minden település megközelíthető. A táj rendkívüli szépségét azonban a folyóról lehet élvezni a Budapest – Esztergom között menetrendszerűen közlekedő személyhajókkal illetve az alkalomszerű sétajáratokkal. Művészettörténete, történelmi emlékei, természeti látnivalók A részletesebb műemléki jegyzékek, a részletesebb természeti látnivalókról szóló leírások, a vonatkozó településeknél olvashatóak. A Duna jobb partja és a Szentendrei sziget A visegrádi Fellegvár A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben (közel Budapesthez), amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.

Esztergom Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. században „Osterringun”-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolicizmus egyházi székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika. Itt van még a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M. S. Mester műveit. ( Személyéről, a monogramon kívül, szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M S egy Sebestyén nevű, valószínűleg  magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.)  Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is. Dömös Visegrádtól nyugatra található. I. Béla királyra itt szakadt rá 1063-ban a trón mennyezete. Valószínű merénylet következtében. 1100 körül Álmos herceg Könyves Kálmán testvére egy román kori prépostságot létesített. Könyves Kálmán itt vakíttatta meg Álmost fiával, Bélával, mert a trón a saját fiának szánta. A település felett emelkedik a Prédikálószék.

Visegrád A Duna-kanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár. Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során az osztrákok felrobbantották. Dunabogdány A település helyén római castrum körüli városka volt. A romjai mai láthatók a Szentendrei Duna-ág mentén húzódó faluban. A csendes nyaralóhelynek református temploma klasszicista elemekkel ötvözött, későbarokk kápolnái vannak. Hegyoldalából andezitet bányásznak.

Leányfalu A 19. században kiépült nyaralóhelyekből vált községgé. Az első reprezantatív nyaralók tudósok, színészek és más művészek számára épültek. Nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékmúzeum. Itt található a legszebb kilátást nyújtó magaslat a Vörös-kő Termálvizes strandja és uszodája van.

Szentendre Rendszertelenségben kanyargó, szűk kis utcái, lépcsős sikátorai, különleges hangulatot adnak a városnak. I. Endre görög szerzeteseket telepített be. A török terjeszkedés elől menekülő szerbek, dalmátok bevándorlásával nőtt lakossága. A 18. században, barokk stílusban emelt épületek ötvöződtek, Az ortodox egyház központi szerepköre, a szőlőművelés és kézművesek tevékenysége kulturális és kereskedelmi intézmények idetelepülése. Majd 1887-ben a HÉV megépítése és a villamosítás különleges miliőt hozott létre. A Skanzen azaz a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is itt talált otthonra. Budakalász Rézkori temető és a legrégebbi 4000 éves négykerekű európai agyag kocsi lelőhelye. A Duna parton római kori őrtorony található. Szépek a templomai. Ide is szerbek menekültek. Kisoroszi A települést kőburkolatú töltés védi. A Szentendrei sziget legrégebbi települése. Könyves Kálmán idején oroszok települtek be. A nevét is innen nyerte. A falu határában római őrtornyok találhatók. A vízitúrázóknak kiépített táborhelye van. A falu és Visegrád között kompjárat van.

Tahitótfalu A sziget legszélesebb részén lévő faluhoz műút vezet a váci komptól Tótfaluba. Onnan a sziget egyetlen hídján át Tahiba. A két községet egyesítették a fenti néven. Pollack Mihály síremlékét Ybl Miklós tervezte. A Váccal szemben lévő Duna parton a Pokolcsárda mellett római őrtorony maradványok vannak. Váccal komp köti össze. Pócsmegyer Középkori eredetű falu. A török uralom idején el nem pusztult falu volt. Műemlék értékű az egykori Eszterházy-birtok. A sziget túlsó oldalán épült meg Surány nyaraló-, és horgásztelepe, ami közigazgatásilag a településhez tartozik. Szigetmonostor Az egyetlen falu a Szentendrei-szigeten ami nem a parton épült. A 13. századi monostorát több szerzetesrend is birtokolta. Népi építészeti emlékek az oromfalas házak. A településhez tartozó Horány kedvelt üdülőtelep. A Duna bal partja

Szob Az Ipoly torkolatánál fekszik. Régészeti leletekben gazdag. A település nyaralóhely jellegű. A török uralom után újjáéledő faluban barokk stílusú templom épült 1775 és 1778 között. A Börzsöny múzeumban a környék régészeti leletei, az Ipoly menti falvak népviselete, népi bútorai és használati tárgyai láthatók.

Zebegény A falu házai a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegyre (485 m) épültek fel. A török időket követő betelepítések során szlovák favágók, majd dél-német telepesek vettek részt. A klasszicista kálvária szinte a falu közepén magasodik. A község arról is nevezetes, hogy a kilencszázhúszas évektől itt élt Szőnyi István festőművész. Műterem házában ma Emlékmúzeum működik. A falu másik érdekessége egy nyugalmazott hajóskapitány gyűjteményének kiállítása a Hajózástörténeti Múzeumban.

Nagymaros Középkori eredetű falu. Visegráddal szemben Károly Róbert uralkodása idején annak ikertelepülése lett. Kiemelt szerepét csak a török megszállás idején vesztette el. Ma jelentős üdülőhely, a dunai vízi sport jelentős bázisa. A 14. században épült gótikus stílusú temploma van. A faluban művésztelep működik.

Kismaros Dél-Börzsöny turisztikai életének legfontosabb kiindulópontja. A 18. századtól létezik itt település. Mária Teréziától a betelepített telepesek szabadalomlevelet kaptak. A 19. század elején, a Morgó patakon mintegy fél évszázadig fát úsztattak. Egy vadászkastélya is van, melyet jelenleg szociális otthonnak használnak. Keskeny nyomtávú erdei kisvasút vezet Szokolyán át Királyrétre.

Verőce Anonymus a Gesta Hungarorumban már említést tesz a faluról. Temploma 19. századi. Látnivalói közé tartozik a Gorka kerámiamúzeum és Ybl Miklós lakóháza

Vác A Duna völgyén haladó ősi útvonalak mentén fontos átkelőhelynél épült, hegyvidék és a síkság találkozásánál. A környező tájat a Naszály hegy (652 m) zárja le. A bronzkortól lakott hely. I. Géza egyik oklevelében már városként említi. A tatárdúláskor elpusztult, majd német telepesek segítségével építik újjá. Migazzi Kristóf püspök a 18. század nagy mecénása, a váci székesegyházat copfstílusban építette. Előtte már 1074-ben állt itt székesegyház. A kupola freskóit A. F. Maulbertsch alkotta. A börtön mellett áll az ország egyetlen diadalkapuja, ahol Mária Terézia látogatását fogadták. (1764-ben) Az ország első vasútvonala Pest és Vác között 1846-ban épült meg. A város székesegyházában és templomaiban rendszeresen tartanak orgonaversenyeket és visszatérő koncerteket.

Sződliget A Dunaparton vízibázis létesült.

Dunakeszi Környékén kőkori és bronzkori települések nyomait fedezték fel. A honfoglalás után állandó település létesült. Erről a 13. századi körtemplomának alapfalai és a gótikus szentélyrészlet tanúskodik. A kompkikötő mellett római erődítésmaradványok találhatók. Dunakeszi sportrepülőtérrel is rendelkezik.

A Magas Börzsöny A Magas-Börzsöny a Börzsöny hegység központi része: itt találhatók a Börzsöny legmagasabb csúcsaiköztük a Csóványos. Határa északon és keleten a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly folyó völgye, délen a Hosszú-völgy, illetve Kóspallag és Szokolya községek vonala. A Magas-Börzsöny fő gerince észak-déli elhelyezkedésű. A Kemence-pataktól, illetve a Csarna-völgytől indul, hossza 12 kilométer, fő csúcsai: Miklós-tető (724 méter), Magosfa (916 m), Csóványos (938 m), Nagy-Hideg-hegy (864 m) és a Nagy-lnóc (826 m). A Csóványostól legyező alakban észak és kelet felé oldalgerincek indulnak ki, 600-700 méter magas csúcsokkal. A Magas-Börzsöny völgyei mélyek, ezért a csúcsok magasnak látszanak. A völgyekben sok patak fut, települések kialakulására alkalmas fennsíkok azonban nincsenek. A vidék szinte lakatlan, érintetlen, a gyalogos turisták paradicsoma. A főgerinc környékén, 600 méteres magasságban több, mint 40 forrás fakad.

A Magas-Börzsöny 1998 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Geológiája Keletkezési ideje szempontjából a Börzsöny legfiatalabb része. Nyugati és keleti szegélye a valamikori vulkáni kaldera peremének és külső lejtőinek maradványa. A vulkán a Csóványosnál mintegy 400 méterrel lehetett magasabb. A vulkáni kialakulásra utaló felszíni formák a Börzsönyön belül itt őrződtek meg legjobban. Erre utal a vidék vízrajza is. A Fekete-patak völgyében ágasan összetartóak a vízfolyások, a külső lejtőkön pedig szétszórt rajzolatúak. A vulkáni tevékenység mintegy 14 millió évvel ezelőtt maradt abba

. A Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy törmelékes andezit agglomerátumai andezit-lávakőzetek sötétebb padjaival váltakoznak. A hegyek andezitje hol piroxén, hol amfibol ásvány szemcséiből tartalmaz többet.

Élővilága, Növényei A növényzet szempontjából a Magas-Börzsöny az északkeleti magyar hegységekhez tartozik, ezen belül a nógrádi flórajáráshoz. Itt húzódik sok mediterrán, szubmediterrán, atlantimediterrán és közép-európai növény elterjedésének északi határa. (A Dél-Börzsöny növényföldrajzilag már a Duna másik partján lévő Pilishez tartozik.) A Magas-Börzsöny hegyi jellegét mutató magas hegyvidéki dealpin, alhavasi és kárpáti fajok a Dél-Börzsönyben nem találhatóak meg.A Dél-Börzsönynél erősebben tagolt, lejtői tipikusan északiak, így erdői zártabbak, szegény aljnövényzetűek. Kúltúrterület, irtás alig van. Az északi lejtőkön már 250 méteres magasság felett, a déli lejtőkön 450-500 méteren zárt bükkösök kezdődnek, felettük magas kőris, hárs és hegyi juhar társulásai. Mivel a napsütés erős, a szelek pedig szárazak, fenyőöv nincs ezeken a hegyeken.